espoletar - verbo
es·po·le·tar transitivo
Indicativo |
---|
Presente
| Pretérito imperfeito
| Pretérito perfeito
| Pretérito mais-que-perfeito
| Futuro imperfeito
| Futuro perfeito (condicional)
|
espoleto espoletas espoleta espoletamos espoletais espoletam
| espoletava espoletavas espoletava espoletávamos espoletáveis espoletavam
| espoletei espoletaste espoletou espoletamos / espoletámos espoletastes espoletaram
| espoletara espoletaras espoletara espoletáramos espoletáreis espoletaram
| espoletarei espoletarás espoletará espoletaremos espoletareis espoletarão
| espoletaria espoletarias espoletaria espoletaríamos espoletaríeis espoletariam
| Conjuntivo / Subjuntivo
| Imperativo
| Infinitivo
| Outras formas
|
---|
Presente
| Pretérito imperfeito
| Futuro
| Afirmativo (Negativo)
| espoletar
| Gerúndio
|
espolete espoletes espolete espoletemos espoleteis espoletem
| espoletasse espoletasses espoletasse espoletássemos espoletásseis espoletassem
| espoletar espoletares espoletar espoletarmos espoletardes espoletarem
| - espoleta (espoletes) espolete espoletemos espoletai (espoleteis) espoletem
| Pessoal espoletar espoletares espoletar espoletarmos espoletardes espoletarem
| espoletando
Particípio passado
espoletado | espoletada | espoletados | espoletadas |
|
Flexiona como : amar
|